A festői szépségű Bükk hegység déli lábánál, Egertől 9 kilométerre fekszik a Bükk kapujának nevezett Felsőtárkány. A falu központjából az erdő mélyére futó kisvasút Napját most szombaton rendezik meg.
Csendélet Felsőtárkány állomáson
A kisvasút építése 1915-ben vette kezdetét, a háborús
időben megnövekedett faigény kielégítése céljából. Az első vonalat
Felsőtárkánytól észak felé, a ma is üzemelő szakasz egy részével
együtt az Egri Érseki Uradalom építtette. A fával megrakott kocsikat
ekkor még lovakkal vontatták. 1921-től az érsekségtől egy
magántársaság vette át az üzemeltetést és a fakitermelést is. Több
szárnyvonal építése kötődik ehhez az időszakhoz, valamint ekkor
építették meg a Felnémetig, majd egészen Egerig vezető vonalat. A
Bükk erdeiben kitermelt faanyag így kisvasúton juthatott el a
felnémeti MÁV állomásig, vagy az egri faraktárig. 1933-ban a
kisvasút és környéke visszakerült az érsekség tulajdonába. A
fakitermelés csökkenésével ekkortól a faszén és a kőszállításra
fordítottak nagyobb hangsúlyt, megépítve Felnémettől a Berva-völgyi
kőbányához vezető szárnyvonalat. A vasút legnagyobb hosszát 1942-ben
érte el, ekkor már összesen 46 kilométernyi pálya kanyargott az
erdőkben.
Veszteglő szerelvény a járműtelepenAz 1945-ös
államosítást követően megkezdődött a használaton kívüli vonalak
bontása, elsőként az Eger-Felnémet közti szakasszal. Mai ésszel
gondolkodva talán ez volt a legnagyobb kár, hiszen az
Eger-Felsőtárkány szakasz megléte kedvező volna a turizmus
szempontjából. Az ’50-es évek elején megépült a Bervavölgyi
gyártelep, ennek kapcsán 1953-ban megkezdődött a személyszállítás is
a gyári dolgozók részére. A motorizáció fejlődésével és a bervai
kötélpálya beüzemelésével a ’60-as években vette kezdetét a kisvasút
hanyatlása. A várhegyi dolomitbánya 1963-mas megnyitásával még
enyhíteni tudtak a nehézségeken, de ekkor már sorra szedték fel a
használaton kívüli szárnyvonalakat. A teherforgalom 1985-ben szűnt
meg. Eddig üzemelt a Felnémet-Eger közti szakasz is, innentől fogva
csak a jelenlegi, Felsőtárkány – Stimecz-ház közti 5 km-es szakaszon
közlekednek a kirándulóvonatok. A többi vonalat, néhol sínlopások
következtében is, 1995-ig fokozatosan
felszedték.
Nagy forgalom a Kisvasúti NaponA kisvonatok
jelenleg csak a nyári idényben és hétvégeken közlekednek napi két
vonatpárral, évi közel 10000 főnyi utassal. A régi, Eger felé vezető
vonal helyén a faluban bicikliút épült. Kár az egri vonalért, hiszen
annak meglétével minden bizonnyal hatékonyabban szolgálhatná a
turizmust a kisvasút. Megközelítése így csak autóbusszal, vagy
személyautóval lehetséges, közvetlen nagyvasúti kapcsolata nincs. A
kisvasút közvetlen anyagi hasznot ugyan nem hoz, de megléte
mindenképpen érték a falu számára. A csodálatos erdei környezetben
zakatoló kisvonattal 25 perc alatt juthatunk el Stimecz-ház
végállomáshoz, ahonnan több túralehetőség is kínálkozik.
Felkereshetjük a Vöröskő forrást, vagy akár az „Őserdőbe” is
ellátogathatunk, de egy hosszabb túra keretében Istállós-kő és a
Szalajka-völgy is elérhető innen. Felsőtárkány kellemes panziókkal
és fogadókkal várja az akár több napot eltölteni vágyókat is. A
kisvasút végállomása közelében található mesterséges tó partján levő
szabadtéri színpadon nyáron zenei és hagyományőrző programokkal
várják a látogatókat. A kisvasút járműtelepét is mindenképpen
érdemes megtekinteni muzeális értékű szerszámgépeivel és a kis
járműbemutatóval. A falu határában húzódik a Bükki Nemzeti Park
határa, így Felsőtárkány valóban a Bükk kapuja. Eger városának
megtekintése mellett kellemes kiegészítő program lehet a
kisvonatozás a vadregényes erdei
környezetben.